"Besenyő János katona és tudós. Korunk emberanyagában ritka az ilyen elegy. A könyvet, amit a kezében tarthat az olvasó, vér és veríték, félelem és elkötelezettség, megértés és kíváncsíság pettyezi. Ezt fogja érezni, ha felüti lapjait. Nemcsak a Nyugat-Szaharáról, de arról is megtudhat belőle mindent, mi magyarok mit csináltunk arra. Törzsekről és konfliktusokról, tűzharcokról számol be benne az ezredes úr – megerősítve azt a lassan feledésbe merülő tényt, hogy mi magyarok nemcsak szemléljük, de alkotjuk is a világpolitikát. Lapozgatva ezt héroszi munkát, az embernek meg kell emelnie a kalapját. Alapmű született, melyet nemcsak a téma iránt érdeklődök forgathatnak nagy örömmel, de a laikus olvasók is. Bessenyő ugyanis nemcsak katona és tudós, de író is." - Jászberényi Sándor

Egy, a hazánknál közel háromszor nagyobb terület az Atlanti óceán partján. Homok és kősivatag kevés természeti kinccsel. Egy 150-200000 fős, részben vándorló törzsekből álló nép, amely soha nem volt nemzet és amelynek országa sem volt. A POLISARO Front a függetlenségért harcolt, de a spanyol gyarmatosítók kivonulását marokkói megszállás követte. A őslakosság jelentős része azóta algériai menekülttáborokban nyomorúságos körülmények között él.

Mit kerestek itt honfitársaink, emigránsok, kalandorok és bűnözők a XX. században, magyar rendőrök és katonák az elmúlt 20 évben? Miért és hogyan foglalkoztatta a magyar politikai vezetést egy évszázadon keresztül Nyugat-Szahara? Milyen erőfeszítéseket tett és tesz az ENSZ, az Afrikai Unió és a nemzetközi közösség a terület státuszának rendezése érdekében?

A szerző – akivel együtt szolgáltam a Szaharában - óriási kutatómunkával, tiszteletreméltó alapossággal, személyes élményeinek és korábban megjelent műveinek felhasználásával ebben a – nyugodtan mondhatom – hézagpótló könyvben ad választ a fentiekre és még számtalan felmerülő kérdésre.

Száraz György vezérőrnagy